Amit a tűzifáról és a tűzifa vásárlásról tudni érdemes

Forrás: www.nordart.hu

Az utóbbi időben az információk felgyorsulása és azok értékének jelentős lecsökkenése (a felelőtlen állítások lehetősége és azok felelősségre vonásának hiánya) miatt nagyon nehéz helyzetben van a vásárló, aki jó minőséget szeretne vásárolni, és az eladó, aki jó minőséget szeretne eladni.

Ezért ajánljuk szíves figyelmükbe az alábbi tudnivalókat, amelyeket érdemes betartani a kályhával illetve kandallóval történő fűtés esetében.

Tömör fa, azaz a fa fajsúlya

(Csak elméletben!) 1 köbméter tömör (porított, majd összenyomott fa szállítóedények nélkül) minden fafajtából ugyanazt a tömeget produkálja: 1, 5 t/m3, azaz 15 q/m3 (normál m3).

Mennyiség kérdése

Normál m3

1 m3 fa sok helyen 1×1×1 métert jelent ömlesztve éppúgy, mint kalodázva (raklapon oldalt és a tetején lécekkel körülfogva, de itt sem mindegy, hogy bruttó v. nettó, és hogy mennyire tömören van rakva).

Erdei m3

1 m3 fa az erdészeteknél 1×1×1, 7 métert jelent, azaz 1 méteres hosszra vágott fából 1, 7 méter magasra rakott sarang 1 méter hosszan. Ez az, ami megfelel nagyjából 10–12q keményfának.

Mázsa (q)

100 kg, a tűzifa általában nyers állapotban mért mértékegysége. Csak a hiteles, nem befolyásolt mérleggel mérhető, ami legtöbb helyen nem áll rendelkezésre.

Feldolgozottság

A feldolgozottság: méter, darabolva (kuglizva), hasogatva, ezek kis mértékben befolyásolják az 1 m3-re rakható fa mennyiségét, de nagymértékben segítik a csökkenés sorrendjében, hogy ne vegyük észre az üres lyukakat, amit esetleg megfizetünk.

Rakodás

A rakodáson sokkal több múlik, mint pl. a fa fajtáján, azaz össze-vissza dobálva kb. fele annyi fa fér fel az autóra, mint szépen felrakva, a széleken kirakva. Ez a különbség méterben, össze-vissza autóra feldobált fánál mindenkinek feltűnik, hasogatott fánál már szinte senkinek.

Valóság

Szinte mindenki q-ban számol a régi TÜZÉP-es hagyományok miatt, de legtöbbször sem a vásárlók, de még a kiszállítók sincsenek tisztában az adott mennyiség súlyával. Nem beszélve arról, hogy vannak, akik lopott fát árulnak, sokan pedig a mennyiséggel csalnak hatalmasat. Vannak, akik mindkettőt együtt végzik. De ha valós a tűzifa súlya, akkor sem érdemes q-ra vásárolni, mert logikusan csak a vizes fát és a nyers vágást érdemes súlyra eladni. Így aki száraz fát szeretne venni, vagy sokkal magasabb (majd kétszeres) q-kénti áron, vagy m3-re tud ilyet venni!

Minőség kérdése (azaz a fűtőértéket meghatározó tényezők)

 A fa fajtája alapvetően meghatározza a fűtőértéket.

Keményfa kategóriába tartoznak:

Tölgy, cser, akác, bükk, gyertyán, kőris, eperfa, körte, alma, barack, szilva, meggy, dió, mandula, juhar, platán, szelídgesztenye.

  • Sűrűség légszárazon: kb. 600–700 kg/m3
  • Fűtőérték légszárazon: 4, 1–4, 2 kWh/kg
  • Fűtőérték átlagosan légszárazon: kb. 2700 kWh/m3

Puhafa kategóriába tartoznak:

Nyár, nyír, fűz, hárs, vadgesztenye, éger.

  • Sűrűség légszárazon: kb. 380–580 kg/m3
  • Fűtőérték légszárazon: 4, 1–4, 3 kWh/kg
  • Fűtőérték átlagosan légszárazon: kb. 1700 kWh/m3

Tűlevelűek:

Feketefenyő, lucfenyő, borovifenyő, tiszafa, vörösfenyő, tuja, ciprus félék.

  • Sűrűség légszárazon: kb. 420–550 kg/m3
  • Fűtőérték légszárazon: 4, 3–4, 4 kWh/kg
  • Fűtőérték átlagosan légszárazon: kb. 2100 kWh/m3

A fa minősége

Azaz mennyire bélkorhadt, pudvás, milyen a szövet keménysége.

A fa nedvességtartalma (ahol az összsúly = 100%)

A nedvességtartalom függ a vágás idejétől és a fa fajtájától is.

  • Frissen vágott fa nedvességtartalma kb. 40–60%.
  • Légszáraz fa nedvességtartalma (egy–másfél évig szabadban száradó fa) kb. 12–20%.
  • Abszolút száraz (két évig fedett helyen hasogatva tárolt fa) nedvességtartalma kb. 10%.

Ízlés, lehetőség és fűtésrendszer kérdése

Eltérések vannak az égés gyorsaságát, intenzitását, a parázstartás hosszát illetően a különböző fafajták (és egyéb bio fűtőanyagok) között. Ez azért nagyon fontos, hogy a fűtésrendszerünkhöz igazodva, azok előírásait betartva tüzeljünk, hogy ne okozzunk fölösleges kárt magunknak.

Vannak pl. kifejezetten tűzifára, aprítékra, pelletre, brikettre, fenyőfélére, szénre stb. készült tüzelő berendezések. Ezeknél típustól függően van, ahol lehet mással is, vagy vegyesen fűteni, de van, ahol nem javasolt.

Fűtőérték kérdése

A leglényegesebb, hogy a mennyiség és minőség viszonylatában milyen fűtőértéket biztosít számunkra a megvásárol tűzifa, azaz ténylegesen mennyit ér.

Manapság sok helyen frissen vágott fával tüzelnek, pedig a száraz fa fűtőértéke 1, 2–1, 4-szeres a nedves fáéhoz viszonyítva, ha m3-re vetítjük. Ha viszont q-ként számoljuk az ár-érték arányt, akkor 1 q abszolút száraz fa 1, 7–2, 3-szorosát éri 1 q nedves fának.

Ha m3-re vásárlunk legfeljebb 1, 4-szeresét fizetjük ki az azonos mennyiségű száraz fának, és ha nem fűtjük el, akkor a következő fűtési szezonban már száraz fa lévén azonos (1, 2–1, 4-szeres) értékű fánk lesz, mintha szárazat vásároltunk volna.

Ha azonban q-ra vásárolunk, akkor adott évben kb. dupla árat fizettünk a fáért, ami ha a következő évben kerül csak eltüzelésre, akkor is azt jelenti, hogy kb. másfélszeres áron jutottunk hozzá a kívánt mennyiségű tűzifához.

Száradás

Feldolgozottság és tárolás függvénye, leghasznosabb fedett, de oldalról nem zárt, szellőző tárolóban a végfelhasználás nagyságába összeaprítva, összerakva tárolni.

Jó tanácsok

Aki teheti, legkésőbb nyáron szerezze be az éves tűzifa készletet és rakja fedett de nem teljesen zárt részre tárolni. Legjobb, ha egy évvel előre gondolkodik az ember és mindig a már egy éve megvásárolt, feldolgozott, felrakott fával tüzel.

Pincébe, vagy teljesen zárt helyre berakodni csak száraz fát, vagy ha nyers volt, legalább egy éve feldolgozva száradó fát szabad, ha nem akarjuk, hogy bepenészedjen.

Amennyiben mégis későn sikerül csak fához jutni, érdemes 1–2 napi hasogatott fát mindig a kályha fölé, tűzbiztos, ám meleg helyre rakni, hogy mire a kályhába kerül, nagyjából kiszáradjon.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Egy fenntartható jövőért…