Tudnivalók az energetikai tanúsításról

Az alábbiakban az energetikai tanúsítványokkal kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok olvashatók.

Forrás: http://www.galiandras.hu/energetikai-tanusitvany-gyik.html

 

Szüksége van-e energetikai tanúsítványra az adás-vétel földhivatali bejegyzéséhez?

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény tételesen felsorolja, mit kell tartalmaznia egy adásvételi szerződésnek a földhivatali bejegyzés alapjául szolgálhasson. Mivel az energetikai tanúsítvány nem szerepel a listán, a hivatal nem kérheti annak csatolását. A földhivatali bejegyzésnek tehát nem feltétele a dokumentum beadása, azonban a szerződésben szerepelnie kell a tanúsítvány egyedi HET azonosító sorszámnak, aminek valódiságát a hatóságnak lehetősége van ellenőrizni.

Mi történhet, ha nem készül energetikai tanúsítvány?

Az energia tanúsítvány el nem készítésének konkrét jogszabályi szankciója nincs, azonban a 176/2008 Korm. rendelet az alábbi szövegezéssel kimondja, hogy az adásvételi szerződésben szerepeltetni kell a vevő/bérlő nyilatkozatát a tanúsítvány átvételéről:

„Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása tárgyában – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – készült szerződés tartalmazza

  1. annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni;
  2. a tanúsítvány azonosító kódját, és
  3. a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.”

Ennek megfelelően az energia tanúsítvány elkészíttetésének és átadásának elmulasztása szabálysértési vétség, aminek szankcionálására feltehetően csak abban az esetben fog sor kerülni, ha a vevő/bérlő ezt kezdeményezi, vagy hatósági ellenőrzés történik. Könnyen előfordulhat az az eset, hogy az ingatlan vásárlója vagy bérlője olyan fűtési fogyasztással szembesül, amire nem számított. Ha utólag tudja meg, hogy az energetikai tanúsítvány járt volna neki, és az eladó ezt elmulasztotta biztosítani, esetleg még többletköltsége is keletkezik, mert valamelyik berendezés cserére szorul, belátható, hogy igen kellemetlen szituáció lehet a következmény. A reklamáció megelőzése fontos érv a tanúsítvány elkészítése mellett, ha pedig a lakás energia besorolása kedvező, piaci előnyt is jelenthet, bár ennek mértéke egyelőre igen korlátozott.

Hogyan történik a hitelesítés?

Az előző pontban idézett szöveg szerint, az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell a HET (hiteles energetikai tanúsítvány) azonosító kódot. A HET kód egy egyedi azonosító, amelyet az Országos Építésügyi Nyilvántartásba feltöltött számítások kapnak. Enélkül a kód nélkül a dokumentum nem érvényes, és nem használható. Az adatok nyilvánosak, az e-építés portálról bárki lekérdezheti a már tanúsított ingatlanok besorolását.

Az én ingatlanomra is kötelező-e az energetikai tanúsítvány?

A jogszabály szerint az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell – ha nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal:

  • új épület építése;
  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bérbeadása;
  • 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

Vannak azonban kivételek is, amikor nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni.

Kell-e energetikai tanúsítvány, ha a lakás kisebb, mint 50 m2?

Igen, a jogszabály csak a különálló, 50 m2-nél kisebb épületeket (pl. kis családi ház) mentesíti a kötelezettség alól.

Energetikai osztályozás

Meddig érvényes az energia tanúsítvány?

Az energia tanúsítvány a kiállítástól számított tíz évig hatályos, feltéve hogy az ingatlan korszerűsítésére vagy átalakítására nem kerül sor, és az épületenergetikai követelményszintek rendeletileg nem szigorodnak. A tanúsító az energetikai tanúsítványt 10 évig köteles megőrizni, és digitális változatát a központi adatbázisba feltölteni. Mivel a tanúsítvány archíválásra kerül, bármikor kiállítható belőle további példány, ha a megrendelőnek szüksége van rá.

Mennyi idő alatt készül el?

Az első lépés a helyszíni szemle elvégzése, amelyre időpontot kell egyeztetnünk Önnel. Erre mi 1-2 munkanapon belül általában tudunk lehetőséget biztosítani. A tanúsítvány elkészítése számítógépes programmal történik irodánkban, a szemlét követően, ami körülbelül 1-3 munkanapot veszigénybe, az munkatársaink leterheltségétől függően. Ezután a tanúsítványt elsőbbségi levélként postázzuk, aminek a megérkezési ideje további 1-2 munkanap, vagy irodánkban azonnal átvehető. Ha nagyon sürgősen van szüksége a tanúsítványra, megpróbáljuk a folyamatot a leginkább lerövidíteni, ezért fálarat nem kérünk. Bevált megoldás, hogy az elkészült anyagot e-mailben elküldjük a megrendelőnek, ebben már benne van az azonosító kód, amit továbbíthat az ügyvéd felé hogy beleírja a szerződésbe. Rugalmasan állunk a megrendelők igényeihez,

Mennyi az energetikai tanúsítvány ára?

Kormányrendelet szabályozza a tanúsítási díjak megállapítását, azonban a tanúsítóknak meglehetősen nagy mozgásteret enged, így a gyakorlatban az árakban jelentős, akár többszörös különbségek is lehetnek. Az elészítés árát az ingatlan jellege, alapterülete, elhelyezkedése határozza meg. Az energetikai tanúsívány ára részletesen megtalálható táblázatainkban, ahol a leggyakoribb feladatokat szerepeltetjük. Az itt szereplő árakat úgy állapítottuk meg, hogy a lehető legversenyképesebbek legyenek, és természetesen minden felmerülő költséget tartalmaznak. Amennyiben a tanúsítandó lakás Budapesten van, közvetlenül megrendelhető online megrendelőlapunkkal. Ha az ország más területéről érdeklődik, ajánlatkérő űrlapunkkal kérhet konkrét árajánlatot a lakásának tanúsítására. Ne feledje, az energetikai tanúsítvány elkészíttetésének költsége magánszemélyek esetében az ingatlan eladásakor elismert költségnek számít, így az adóalap csökkenhető vele.

Energetikai tanúsítvány már hirdetéshez is szükséges?

A jogszabály könnyen félreértelmezhető, jelenleg nem feltétele a hirdetés feladásnak a tanúsítvány megléte. A 2013. január 9-től hatályos állapot szövegezése úgy fogalmaz, hogy kötelező feltűntetni az energiaosztályt minden eladásra és bérbeadásra kínáló hirdetésben, amennyiben az rendelkezésre áll.

Mire van szüksége az energia tanúsítvány elkészítéséhez?

Használt ingatlan esetén lényegében csak az Ön és az ingatlan adataira van szükség a tanúsítvány elkészítéséhez. Természetesen bármilyen eredeti építészeti rajz vagy leírás segíti mérnökeink munkáját. Ha rendelkezik tervrajzokkal az épületéről, a helyszíni szemle felgyorsul, de teljesen nem váltható ki. Amennyiben új épület használatbavételi engedélyéhez kéri a tanúsítványt, kollégánkkal egyeztetheti a szükséges dokumentumokat.

Építészeti tervekre szükség van-e az elkészítéshez?

Nincs, a számításokhoz szükséges felméréseket a tanúsítási díjunk tartalmazza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy készítünk egy alaprajzot az épületről, valamint fellmérjük a belmagasságokat és nyílászáró méreteket. Ha rendelkezik terdokumentációval, esetleg még felelős műszaki vezetői nyilatkozattal is, hogy az építmény a terveknek megfelelően készült el, akkor ezt jelezze felénk! A tartalom részletességétől függően tudunk kedvezményt biztosítani.

Hogyan zajlik a helyszíni szemle?

Az ingatlan felmérésekor számos paramétert kell feltérképezni és dokumentálni. Ezek közül a legfontosabbak: az épület alaprajza (a fűtött terek mérete, jellege), a lehűlő felületek (falak, nyílászárók, ablakok, ajtók) típusa és méretei. Az épületgépészeti rendszerek közül, lakó funkció esetén a elsősorban a fűtési és melegvíz készítési rendszereket vizsgáljuk, de e-mellett az esetleges gépi hűtés és mesterséges szellőzés is számításba kerül. A szemle körülbelül 45 percet vesz igénybe egy közepes méretű társasházi lakás esetében.

Energetikai helyszíni szemle

Miért van szükség az energia tanúsításra?

Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a lakások, közintézmények energiahatékonyságával, ezért az energetikai tanúsítvány bevezetését minden tagország számára kötelezővé tette. 2002-ben direktívában (Energy Performance of Building Directive) írta elő, hogy az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése érdekében magasabb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni a lakásoknak és közintézményeknek. Az energia értéke folyamatosan nő, így a szabályozás célul tűzte ki, hogy minden tagországban viszonylag rövid időn belül csökkenjen az épületek energiafogyasztása. Erre a célra a legjobb mérőeszköz az energiatanúsítvány, amelyet minden tagországban szigorú műszaki előírások alapján készítenek el független műszaki szakértők. A tanúsítvány bevezetését jogszabály írja elő, az ingatlanok adásvételénél, illetve bérbeadásánál a tanúsítvány már a legtöbb országban kötelező kellék. 2012. január 1-től az 50 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű meglevő épületek, önálló rendeltetésű egységek, lakások adásvétele és egy évnél hosszabb bérbeadása esetén egyaránt kötelező az energetikai tanúsítvány beszerzése.

Mit tartalmaz az energetikai tanúsítvány?

A tanúsítvány két részből áll: egy összesítő-értelmező lapból, és az energetikai számításból.

Az energiatanúsítvány tartalmazza a kiállítás dátumát; a megrendelő nevét, címét; az ingatlan pontos címét; a tanúsítványt készítő aláírását, adatait és a Mérnök vagy Építész Kamara által nyilván tartott jogosultsági számát. Továbbá: az épület összesített energetikai jellemzőjét, hogy ez hány %-a a követelményértéknek és ez alapján milyen az építmény energetika minőség szerinti besorolása. Az energiatanúsítvány fontos része a javasolt korszerűsítések leírása.

Hány példányt kap az energetikai tanúsítványból?

Általános esetben három példány készül, amelyből kettő a megrendelőnek jár, egyet pedig a tanúsító megtart, és 10 évig megőriz. A díjszabásunk azonban korlátlan számú tanúsítvány kiállítását tartalmazza, a megrendelőnek csak jeleznie kell a kívánt mennyiséget. Ha későbbi időpontban lenne szüksége további példányokra, a tanúsító archívumából újra kiállítja azokat, ennek díja az eredeti tanúsítási ár harmada.

Ha Ön ingatlant vásárol vagy bérel

Az energetikai tanúsítvány által újabb információval gazdagodik a kiszemelt ingatlanról. Az energia tanúsítvány rámutat a lakás energetikailag gyenge pontjaira. Amennyiben az épület besorolása nem éri el a “C – követelményeknek megfelelő” kategóriát, a tanúsítványt készítő szakembernek javaslatot kell tennie arról, hogy milyen beruházásokkal javíthatóak az energiafogyasztási jellemzők. Ez a szakmai javaslat eligazítást nyújt, ha Ön később korszerűsítés mellett dönt.

Milyen energetikai osztályokba sorolhatók az ingatlanok?

A+, A, B, C, D, E, F, G, H, I, attól függően, hogy az épület számított fogyasztása a jogszabályban előírt követelményekhez képest százalékosan mennyire tér el.

Energetikai tanúsítvány skála

Mi alapján történik az épület energetikai osztályba sorolása?

A számítási módszert részletesen meghatározza a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. A leglényegesebb paraméterek, amelyeket figyelembe veszünk a besorolás készítésekor: az épület térfogata, formája; a lehűlő felületek anyaga, vastagsága; a fűtési és melegvíz készítési rendszerek típusa, jellemzői. A számítás eredménye az ingatlan éves fajlagos primerenergia felhasználása, amely más szavakkal körülírva az ingatlan egy négyzetméterére jutó energia fogyasztása (Kwh-ban mérve) a felhasznált energiahordozók hatékonyságával súlyozva. A számítás lényege, hogy egységnyi alapterületre és egy kvázi azonos elméleti energiahordozóra (primerenergia) számítja ki az ingatlan fogyasztását, így az ingatlanok összehasonlíthatók lesznek mérettől és energiahordozótól függetlenül. Az energiabesorolás ennek az éves fajlagos primerenergia felhasználásnak egy adott referencia skálában történő ábrázolása a konkrét ingatlanra. A referencia skála %-ban van meghatározva, és a jogszabályban új építésre előírt követelményekhez viszonyít. Ha az ingatlan “C” osztályú, ez annyit jelent, hogy ha ma épülne, akkor az épületenergetikai követelményeket kielégítené, és így kaphatna rá használatbavételi engedélyt a tulajdonosa. Értelem szerűen, ha az ingatlan “D”, vagy annál rosszabb besorolású, akkor a mai követelmények szerint ilyen új épület nem épülhetne meg. Ha az ingatlan “F” átlagos kategóriát kap, akkor a meglévő lakásállomány átlagos minőségének megfelelő a hatékonysága. A számítás menetének megértését nehezítheti, hogy ez a referencia skála az épület funkciójától és felület-térfogat arányától is függ. Így fordulhat elő, hogy azonos energiaosztályú lakások fogyasztása jelentősen eltérő lehet, ha az épületek jellege, formája is eltérő.

Milyen energetikai színvonalú a magyar lakásállomány?

Épületek energetikai besorolása MagyarországonA táblázat jól mutatja, hogy a lakásállomány jelenleg nem túl korszerű az energiahatékonyság tekintetében. A 2000. után épült, ingatlanok 80%-a A, B vagy C besorolású, tehát általában kedvező energiafogyasztású ingatlantípus.

Passzívházak és a magyar épületenergetikai szabályozás

A passzívház kritériumait német mérnökök dolgozták ki a nyolcvanas években. Számos jellemzője közül a legfontosabb – amiről a nevét is kapta – hagyományos fűtési rendszer helyett passzív hőforrásokból (napsütés, elektromos eszközök a lakásban, emberi hőtermelés) is fedezhető a fűtési hőszükséglet, mivel az épületszerkezetek extrém jól hőszigeteltek. A passzívház legjellemzőbb kritériuma a 15 kWh/m2 éves fajlagos primerenergia felhasználás, ami hétköznapi példával élve annyit jelent, hogy egy 100 m2-es passzívházat gázzal fűtve évente 35-40 ezer Ft az összes fűtési fogyasztásunk. Az A+ “fokozottan energiatakarékos” ház a magyar energetikai besorolás alapján minimum 60, 5 kWh/m2 évi fogyasztást kell, hogy teljesítsen. Ez négyszer több, mint a passzívháznál, tehát az üzemeltetés rezsiköltsége is ennyivel több, azonos tüzelőanyag és rendszer esetén.

Ezt az analógiát folytatva a C “követelményeknek megfelelő” lakás fűtési költsége hétszerese a passzívháznak.

Mennyire szigorú a magyar szabályozás?

Az itthoni követelményrendszer az európai átlaghoz viszonyítva nem mondható szigorúnak. Az EU célkitűzése hogy 2020-tól csak zéró energiájú házak épüljenek (olyan épületek, amik tejesen fedezik a saját energiaigényüket valamilyen megújuló forrásból pl: szél, nap, földhő). A magyar követelmények szigorítására mindenképp számítani kell az elkövetkező évek során, építkezés, felújítás esetén érdemes a követelményszintet meghaladó energetikai színvonalú épületeket tervezni, építeni.

Hogyan tudunk javítani lakásunk energetikai besorolásán?

Talán mondanunk sem kell, hogy az ingatlan energiahatékonyságának növelésével javítható a besorolása. A hatékonyság növelése és a fogyasztás csökkentése korszerűsítésekkel lehetséges, amely tárgyalása meghaladja az oldal tartalmi kereteit, azonban az alábbiakban felsoroljuk a leggyorsabb megtérüléssel kecsegtető lehetőségeket.

Energetikai költségek csökkentése

Alapvető energiafogyasztás-csökkentő beruházások

Hőszigetelések: fontossági sorrendben: a padlás/zárófödém szigetelése, a homlokzat szigetelése, pince/lábazat szigetelése. Tíz centiméteres vastagság alatt nem érdemes nekikezdeni a munkának.

Nyílászáró csere: ennek két előnye is van, az új ablakok transzmissziós hőátbocsátása (U-értéke) lényegesen kedvezőbb a régi nyílászárókhoz képest, mivel a tokszerkezetek és az üvegezések hőszigetelő képességében jelentős fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A másik előnye, hogy mivel a korszerű nyílászárók fokozottan légzáróak, légáramlás útján nem tud kiszökni a meleg, mint ahogy a fakeretes vetemedett ablakoknál azt tapasztaljuk. Fontos felhívnom a figyelmet, hogy azokban a helyiségekben, ahol nyílt égésterű (B-típusú) kazán van, csak légbevezetővel ellátott ablakok építhetők be. A régi ablakoknál akkor is volt elegendő frisslevegő utánpótlás, ha azt elmulasztották időnként kinyitni, az új ablakoknál csukott állapotban gyakorlatilag nincs légcsere, így a levegőt elfogyaszthatja a hőtermelő berendezés, és ez széndioxid vagy szénmonoxid feldúsulást okoz. Ennek figyelmen kívül hagyása életveszélyes, és kiemelten igaz ez nyílt égéterű helyiségfűtés (pl. gázkonvektor esetén). Ha gyermek van a családban mindenképp érdemes szénmonoxid mérőt/riasztót telepíteni az ilyen lakóterekbe.

Kazáncsere: a zárt égésterű kondenzációs gázkazánok hatásfoka 20-30%-kal magasabb, mint a hagyományos nyílt égésterű gázkazánoké. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak a hőmérsékletnek a fenntartására ennyivel kevesebb gázt éget el a berendezés. A zárt égésterű (C-típusú) kazánok telepítési költségei magasabbak, mint a B-típusúaké (nyílt égésterű, kéménybe kötött). Ennek oka hogy ha B-ről C-re váltjuk a kazánt, akkor a gázszolgáltató gázterv készítését írja elő, valamint az égéstermék elvezetésének és a frisslevegő utánpótlásnak is precíz rendszerrel kell történnie, amit a kéményseprő nyomáspróbával ellenőriz. Az összes költség (a kazánnal együtt) könnyen elérheti az ötszázezer forintot. Ezzel a számmal vesse össze a fűtési fogyasztás csökkenésének várható hasznát, így megkapja, hogy érdemes-e elvégezni a cserét. A nyílt égésterű kazán energetikailag elavultnak számít, ha meghibásodás miatt kényszerül cserére mindenképp zárt égésterű, kondenzációs üzeműt javaslunk.

Napkollektor, napelem: a napkollektor használati melegvíz előállítására szolgál, a napelem pedig villamos áram termelésére. Az ilyen berendezést általában csak családi házakra van lehetősége telepíteni a tulajdonosnak, hogy ez megéri-e, érdemes magunknak kiszámolni, a gyártók, forgalmazók ugyanis általában elferdített tényekre alapozva az elméleti legkedvezőbb megtérülési időt reklámozzák.

Hogyan hasonlíthatok össze két lakást?

Minél jobb az épület energia besorolása, annál hatékonyabban használja fel az energiaforrásokat, így a jobb besorolás gazdaságosabb üzemeltetést jelent. A tanúsítvány azonban ennél többre is alkalmas, ha hasonló jellegű épületeket hasonlítunk össze. Az alábbi táblázat a rezsiköltségek várható különbségét mutatja meg, két eltérő besorolású ingatlan között. A példa kedvéért: ha jelenleg “E” osztályú lakásban lakunk (első oszlop), és helyette egy “C” osztályú lakást találnunk (alsó sor); akkor a rezsiköltségeink elvi esetben 33%-kal lesznek kisebbek.

A+ 0% 36% 73% 82% 118% 173% 245% 355% 518%
A -27% 0% 27% 33% 60% 100% 153% 233% 353%
B -42% -21% 0% 5% 26% 58% 100% 163% 258%
C -45% -25% -5% 0% 20% 50% 90% 150% 240%
D -54% -38% -21% -17% 0% 25% 58% 108% 183%
E -63% -50% -37% -33% -20% 0% 27% 67% 127%
F -71% -61% -50% -47% -37% -21% 0% 32% 79%
G -78% -70% -62% -60% -52% -40% -24% 0% 36%
H -84% -78% -72% -71% -65% -56% -44% -26% 0%
A+ A B C D E F G H

Mit tartalmaz az energia-megtakarításra irányuló javaslat?

Jogszabály írja elő, hogy a tanúsítvány egy javaslatot is tartalmazzon, ha az ingatlan besorolása nem éri el a “C” kategóriát. Ez a javaslat tartalmazza a lehetséges korszerűsítéseket az adott épületen, és elsősorban a határoló szerkezetekre és az épületgépészeti rendszerekre vonakozó fejlesztéseket elemzi. Tájékoztatást nyújt, hogy ezek közül mi valósítható meg jelentős, és mi kisebb felújítási munkákkal. A javaslat a megrendelő kérése szerint tartalmazhat költséghatékonysági számítást is. Egy ilyen költséghatékonysági számítás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy megvizsgáljuk az adott fejlesztéssel elérhető energia-megtakarítást, és ezt összevetjük a bekerülési költséggel. Sajnos a megújuló energiák bevonását célzó beruházások jelentős részének megtérülési ideje 10 éven túli, így általában csak állami támogatás igénybevétele mellett tudják vállalni a tulajdonosok, de szinte kivétel nélkül tudunk ajánlani olyan lehetőséget is, amely néhány év alatt visszatermeli a befektetett összget.

Mi is az ingatlan zöldkártya?

Az energia tanúsítvány kevésbé meghonosodó neve az ingatlan zöldkártya, egy olyan igazoló okirat, amely az épület energetikai teljesítőképességét tartalmazza. Lakásvásárlás esetén a legtöbb esetben nincs megbízható információnk az ingatlan várható energiafogyasztásáról. A tanúsítvány ezt a hiányt pótolja; előre megadott skála szerinti energetikai osztályba sorolja az ingatlanokat, ezáltal elősegítve a vásárlók tudatosabb választását.

Mikor lehet szükséges az energiatanúsítvány?

  • Adás-vétel és egy évet meghaladó bérbeadás esetén. A 176/2008. Korm. rendelet kimondja, hogy ingatlanok adás-vételénél és bérleti jogviszony létesítésénél kötelező az energetikai tanúsítvány megléte. Ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén az energetikai tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek, bérlőnek átadja vagy bemutatja.
  • Használatbavételi engedélyhez, új építésű ingatlan esetén.
  • Ha állami finanszírozású, energetikai korszerűsítési pályázaton kíván részt venni, szüksége van energetikai tanúsítványra. Ebben az esetben az energia tanúsítvány igazolja a jelenlegi és a tervezett beruházással elérhető állapot különbségét, ami a pályázatok alapfeltétele.
  • Államilag támogatott lakásvásárlási hitel igénylése esetén a bank feltételként szabhatja az energia tanúsítvány meglétét.

Ki végezhet energetikai tanúsítást?

Tanúsítási tevékenységet a 104/2006 (IV.28), a 176/2008. (VI. 30.), illetve a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő személy végezhet. Ennek feltételei röviden: szakirányú, felsőfokú végzettség; mérnök-, vagy építész kamarai tagság; szakmai gyakorlat; jogosultsági vizsga megléte. A 2013 január 01-én bevezetett kötelező hitelesítési eljárás biztosítja, hogy minden tanúsítvány mögött olyan szakember álljon akinek van jogosultsági vizsgája és tagsági száma. Aki nem rendelkezik ezzel, nem tud számítást sem feltölteni a központi adatbázisba. Önnek mint érintett félnek nincs más dolga, mint megbizonyosodni róla, hogy a dokumentumon van HET azonosító szám.

Mi az energetikai auditálás?

Az energetikai auditálás a tanúsításhoz hasonló mérnöki szolgáltatás, azzal a különbséggel, hogy míg a tanúsítvány egy képzeletbeli standardizált fogyasztóra vonatkoztatva számol (az épületek összehasonlíthatósága miatt), addig az auditálás a konkrét lakó fogyasztási szokásaival együtt vizsgálja meg az épületet. Erre akkor lehet szükség, ha a tulajdonos nem eladni kívánja az épületet, hanem energetikailag korszerűsíteni.

Energetikai auditálás

Milyen jogszabályok vonatkoznak az energetikai tanúsításra?

Az energetikai tanúsítvány készítésének folyamatát két jogszabály koordinálja: a 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet a tanúsítással kapcsolatos általános kérdéseket tárgyalja, a 7/2006 TNM rendelet pedig a számítási algoritmust határozza meg. A földhivatali bejegyzéshez szükséges domumentumok közé jelenleg nem tartozik a tanúsítvány, a tulajdon átruházási folyamatban betöltött szerepéről érdemes ügyvédjétől naprakész felvilágosítást kérnie, ugyanis a jogszabály pontosító változtatás előtt áll.

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Egy fenntartható jövőért…