Miért olyan magas a villanyszámla? – A KÁT rendszer kritikája (REKK)

Szerzők: Mezősi András és Szajkó Gabriella

Hiába csökken a gáz és a villamos energia ára is a világpiacokon, hazánkban július-augusztusban komoly áramár emelkedéssel volt kénytelen szembenézni a lakosság, ráadásul egyes szakértők szerint hónapokon belül újabb drágulás jöhet. Az eseményeket az érintettek a kötelező átvételi (KÁT) rendszer működésével magyarázzák.

Mi ez az egész rendszer és egyáltalán, hogyan működik? Mik a legfőbb problémái, és miért kell ezek miatt többet fizetnie a lakosságnak az áramért? A válaszokat a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) „Jelentés az energiapiacokról” című kiadványának egyik friss elemzéséből tudhatjuk meg, amelyet az alábbiakban foglaltunk össze.

Magyarországon kötelező átvétellel és garantált hatósági árral támogatják a megújuló és kapcsolt villamosenergia-termelést, a támogatás működési kereteit a 2002/56-os GKM rendelet rögzítette.

Ennek értelmében minden megújuló energia termelőtől származó és az 50 MW névleges villamos kapacitás alatti kapcsolt termelésből származó villamos energiát a területi szolgáltatónak kötelessége volt átvenni garantált, hatóságilag rögzített árakon. A támogatás mind technológiánként, mind pedig zónaidőnként differenciált támogatási árat határozott meg. Jelentős változás 2007-ben történt. Ekkor a megújulókra és kapcsolt termelőkre vonatkozóan két fontos rendeletet hoztak. A 389/2007-es Kormány rendelet, amely a korábbi GKM rendelet helyébe lépett, és kormányrendeleti szinten határozta meg a kötelező átvételi árakat és a kötelező átvétel egyéb szabályait. Az egyik leglényegesebb módosítás, hogy a támogatás hatálya alá kerültek már a nagy kapcsolt erőművek is (50-130 MW között) a fűtési idényben.

A másik fontos változtatás az úgynevezett „zöld mérlegkör” felállítása, amelyet a 109/2007-es GKM rendelet rögzített. Ennek értelmében a támogatott erőművek nem a szolgáltatónak adták el a megtermelt villamos energiát, hanem a zöld mérlegkör felelősnek, a mérlegkör felelős funkcióját pedig a rendelet a MAVIR-nak adja.

Hogyan működik?

A rendszerirányító minden hónapban előre bekéri mind a kötelező átvétel alá eső termelők (KÁT termelők), mind pedig a végső fogyasztót ellátó szolgáltatók (a továbbiakban KÁT átvevő) tervezett havi menetrendjét. A szolgáltatók a felhasználó(i)k részére értékesített villamos energia arányában, a villamos energiát importáló felhasználók pedig a saját maguk által elfogyasztott villamos energia arányában kötelesek átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát a zöld mérlegkör felelőstől.

A rendszerirányító tehát rögzíti, hogy adott hónapban mekkora mennyiségű villamos energiát kell átvennie az egyes KÁT átvevőknek, és minden hónapban közzéteszi, hogy ezt milyen profilban kötelesek átvenni, vagyis rögzíti, hogy az egyes órákban mekkora mennyiségű villamos energiát kell átvenniük.

A rendszerirányító a rendeletben meghatározott átvételi árak alapján és a KÁT termelők tervezett havi termelése alapján meghatározza, hogy átlagosan milyen árat fizet ezeknek a termelőknek. Ezt korrigálja az előző havi tény-terv eltérésből adódó összeggel, illetve hozzáveszi a zöld mérlegkör kiegyenlítésének és a KÁT mérlegkör működtetésének költségeit. Ebből végül meghatároz egy árat (KÁT egységár), amelyet az adott hónapban a KÁT átvevő fizet a zöld mérlegkör-felelősnek. A MAVIR minden hónapban előre közli az
átadási árat és profilt.

A kötelező átvétel alá eső termelés folyamatosan nőtt az elmúlt években. A növekedésnek három összetevőjét különböztethetjük meg:

  1. a már működő, elsősorban vegyes tüzelésű biomassza blokkok termelésnövekedése;
  2. a kapcsolt erőművek elterjedése;
  3. illetve a támogatás hatályának kiterjesztése.

Ez utóbbi két lépésben történt meg. A már említett 2007-es új rendelet kiterjedt a nagy kapcsolt (50-130 MW) erőművekre is, míg az ezt módosító 34/2008- as KHEM rendelet bevonta a 190 MW beépített kapacitásnál kisebb kapcsolt termelőket is. A változásokat a következő ábrán foglaltuk össze.

A fenti ábrán a REKK bemutatta azt is, hogy a kötelező átvételes termelés a teljes hazai villamos energia termelés mekkora hányadát vonja ki a piacról. Látható, hogy 2003-ban ez még nem érte el a 10 %-ot, majd a következő három évben 12 % körül stagnált, míg 2008-ban a nagy kapcsolt erőművek hatására ez az arány 17 %-ra nőtt.

Semmi jóra ne számítsunk

2009-ben újabb növekedés várható. A MAVIR által várt 7500 GWh körüli kötelező átvételes termelés a 2008-as hazai termeléshez viszonyítva már 20 %-ot meghaladó arányt jelent. A távfűtéssel kapcsolt termelés jelentős súlya miatt a kötelező átvétel mennyisége szezonálisan igen ingadozó. Az alábbi ábra mutatja, hogy 2008. január és 2009. április között milyen volt a kötelező átvételes termelés megoszlása, illetve a havi rendszerterheléshez és hazai összes termeléshez viszonyítva az arányuk. Látható, hogy a megújuló termelés nem igazán mutat szezonális ingadozást, az elmúlt közel másfél évben viszonylag stabilnak mondható a havi termelésük. Ezzel szemben a kapcsolt termelés erősen szezonális jellegű.

Ezzel magyarázható, hogy míg 2008 első felében a hazai termeléshez viszonyítva az összes kötelező átvételes termelés elérte a 20 %-ot, addig ez az arány 2008 nyarán lecsökkent 15 % alá. 2008/2009 telén ugyanakkor a támogatás kiterjesztésének hatására egyes hónapokban ez az arány meghaladta a 25 %-ot.

Ekkora mennyiségű kapacitás illetve termelés kivonása a piacról jelentősen csökkenti a piaci termelők közötti versenyt. Ennek az a legfőbb veszélye, hogy a piacon maradó termelők emelhetik az árat. Vagyis nemcsak a hatalmasra duzzadt kötelező átvétel ártámogatása miatt emelkedik meg a villamos energia ára, hanem a versenyhelyzet csökkenése miatt is.

A REKK azt is megvizsgálta, hogy hogyan alakult az elmúlt másfél évben a KÁT egységára, és ez hogyan viszonyult a piaci árhoz. A magyar megújuló és kapcsolt termelés támogatási rendszere garantálja, hogy a termelést adott áron veszik át, vagyis a rendszer nem választja szét az energia árát és a támogatást. Ennek jelentősége 2008-ig viszonylag csekélynek mondható, mivel a piaci ár addig meglehetősen stabil volt. 2008-tól kezdve azonban jelentős mozgások tapasztalhatóak a piaci ár és a KÁT egységár tekintetében.

2008. októberig viszonylag stabil volt a KÁT egységár és a becsült piaci ár különbsége, majd ezt követőn jelentős növekedés kezdődött. Ennek a növekedésnek két fő összetevője van: egyrészt a gazdasági válság hatására jelentősen csökkent a német piaci ár, 2009-re 10 Ft/kWhra, másrészt a MAVIR által meghatározott KÁT egységár is növekedésnek indult.

2009 közepére a kettő különbsége megközelítette a 25 Ft/kWh-át. Vagyis jelenleg az átlagos kötelező átvételi ár, amely 2009. júliusában 33.9 Ft/kWh, több mint háromszorosa a piaci árnak. Ezért míg a többi termelő jelentősen megérzi a válság hatására bekövetkező villamos árcsökkenést, addig a kötelező átvétel alá eső termelőkre a piaci folyamatok egyáltalán nincsenek hatással.

Ezek után már érthető miként lehetséges, hogy míg a 2008-as évben a KÁT termelőknek kifizetett éves támogatás 52 milliárd forint volt, addig csak 2009 első felében a kifizetett támogatás már meghaladta a 70 milliárd forintot. Ez minden egyes elfogyasztott kilowattóra után 3.73 Ft/kWh-os költséget jelentett a fogyasztóknak. Ha a második félévben az első féléves gyakorlat folytatódik, akkor a REKK által becsült éves kifizetett támogatás közel 150 milliárd forint lesz, vagyis a 2008-as támogatás háromszorosa. A rendszer legnagyobb nyertesei a kapcsolt termelők: rájuk költötték a 2008-as támogatások 68%-át, azaz több mint 35 milliárd forintot. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a nagy kapcsolt erőművek bevonása a támogatásba milyen súlyos következményekkel járt.

„A jelenleg működő támogatási rendszer jelentős felülvizsgálatra szorul. Legalább arra szükség lenne, hogy a támogatást a hatóság a piaci ár fölött fizetendő prémiumként szabályozza, így nemcsak transzparenssé válna a támogatás mértéke, hanem meg lehetne védeni a fogyasztókat az indokolatlan áremelkedésektől” – vonja le a konzekvenciát a REKK a tanulmány végén.

Szerzők: Mezősi András és Szajkó Gabriella

A negyedévente megjelenő kiadvány megrendelhető az alábbi elérhetőségeken:

Kiss Gabriella, REKK Consulting Kft.

rekkconsulting@gmail.com,

T: 482 7073, F: 482 7037,

1465 Budapest Pf. 1803

www.rekk.eu/jelentes

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Egy fenntartható jövőért…