Zöld energiák

Forrás: Ingatlanmenedzser.hu 

 

2011.08.26.  

   

A zöld energia kevésbé terheli a környezetet, ám a különféle technológiák beszerzése még drága, mivel tömegesen még nem terjedtek el.  

A passzív napenergia hasznosításnak nincsenek különösebb beruházási költségei, hiszen itt arról van szó, hogy profi tervezéssel a magunk javára fordítjuk a napenergiát. Azaz, ha a déli oldalra tervezzük az üvegezett verandát, télikertet, azzal jelentősen hozzájárulunk e terek fűtési költségeinek csökkentéséhez.  

A parasztházak oldalán a tornác árnyékolt volt, így ha onnan történt a szellőztetés, akkor nyáron hűvösebb levegő jutott be a lakásba. Hasonló megoldásokkal ma a légkondícionálás energiaköltségét takaríthatjuk meg. Az északi hidegebb fal mellé ültetett örökzöld sövény télen csökkenti a fal kihűlését, ami szintén pénzben mérhető. E passzív energiahasznosítás a legjobb, hiszen különösebb költség nélkül (ami költségünk keletkezik az akkor is lenne, ha nem ígyen elrendezéssel építenénk a házat) egyből spórolást eredményez.  

   

Napkollektor  

A napkollektorral a háztartásunk éves melegvíz szükségletének a 60-80 százalékát tudjuk felmelegíteni. Egy négyzetméternyi napkollektor nyáron akár 3, 5 télen 0, 5-1, 6 KWh energiányi hőt ad le, ezzel melegítve  a vizet. Egy ember napi 50 liter melegvizet használ átlagosan, aminek előállításához 3 KWh energia szükséges. Ebből kiderül, hogy nyáron egy négyzetméternyi napkollektor egy ember melegvíz ellátását fedezi, télen akár 6 négyzetméter is szükséges ehhez. Ezért a napkollektort kiegészítő vízmelegítésre használjuk, ennek másik oka, hogy itt vízmelegítés címén nem a villanybojlernél ismert 70-80, hanem 45-50 oC-ról beszélünk.  

A síkkollektorok négyzetméterára 30-40 ezer forint körül van, a komolyabb vákuumcsövesek ára akár 30 százalékkal is drágább lehet. Ha összehasonlítjuk az árakat egy 8 négyzetméteres 300 literes hőcserélő bojlerrel ellátott darab 700 ezer forintba kerül, aminek felszerelése további 100 000 forint körül van. Hasonló készüléket 350 ezerért is kaphatunk, ez márkafüggő. Ha átlagoljuk a napkollektor, annak tartozékai, és a munkadíj árát a vízmelegítés költségével, akkor egy ilyen rendszer kiépítése 4-6 év alatt térül meg, utána kezd el hasznot termelni.  

Hogyan használjuk?  

És ekkor menjünk el jósnőhöz. Mert ha ez idő alatt az energiaárak felszöknek, akkor a megtérülési idő akár meg is feleződhet. Ha azonban az energiaárak nem emelkednek, akkor 6 év múlva a már megtérült eszköz egy amortizált 6 éves darab, ami akkortól kezd el nekünk csak hasznot hozni. Kérdés, hogy meddig?
A kerti medence vizének melegítésére használt napkollektor, akár 2-3 év alatt megtérülhet. Ennek egyszerű oka van, azt akkor használjuk, amikor a legtöbb napenergia gyűjthető be: a nyári kánikulában, azaz hatásfokát nem rontja a téli időszak gyengébb átlaga.  

Egy hőszivattyús haszonhő-nyerő rendszer egy hagyományos kazánhoz viszonyítva 2-3 szoros árba kerül, ez mondjuk jelentősen eltérhet minden irányban a tereprendezési igény nagyságától. A talajkollektor lerakása drága mulatság, ám ha a hagyományos gázüzemű fűtésrendszert onnan akarjuk kiépíteni, hogy még a telken belül sincs a gázcsonk az is legalább ugyanolyan költséges.  

A hőszivattyúval kapcsolatos megtakarítások nagysága attól is függ, hogy a már meglévő vezetékes gázfűtést tehermentesítjük vele, vagy PB esetleg olajradiátornak segítenénk be ezzel. Gázzal szemben 20-30%-os a megtakarítás, olajjal, PB gázzal szemben 100%-os, ez esetben 2-4 év alatt megtérül. Egy kW hőszivattyú teljesítmény beruházási költsége háztartásnál 150-250 ezer forint, önkormányzati, társasházi létesítményeknél, nagyobb gépek esetén 40-80 ezer forint.  

   

Pellet-tüzelés  

Egy 30-60 KW-os kazán több, mint 4 millió forintba kerül, ebbe 15 tonna pellet elegendő egy 250-300 négyzetméteres ház fűtéséhez. A pellet jó, mert minden növényi hulladék elégethető, ha így formázva van. A dolog szépséghibája, hogy a kazánok őrült drágák, és a pellet sem biztos, hogy olyan olcsó a földgázzal szemben, hiszen azt a 15 tonnányit oda kell szállítani a házhoz, tárolni kell, fűteni vele – ami munka. Itt is a jövőbe kellene látni, hogy merre mozdulnak az árak. A pellettel szemben most a fatüzelésű kályhák jóval kedvezőbbnek tűnnek, ha csak a bekerülés és a működés költségeit nézzük, környezetvédelmi szempontokat nem.  

A megújuló energiaforrások jelenleginél jóval nagyobb elterjedtsége hozhatna áttörést, hiszen minél többen alkalmaznának ilyen technológiákat, annál kevesebbe kerülne egy-egy készülék legyártása. Erre sok esély nincs a közeljövőben. Egyrészt, mert az embereknek amíg megélhetési problémáik vannak, addig kevéssé érdekli őket, hogy mennyire környezetkímélő technológiájú a fűtésük. Meg az sem megoldható, hogy nagy összegeket kifizessenek, hogy majd 6-8 év után ezért olcsóbban fűthessenek. És a bioetanol ára is felfelé kúszik, (ha a hagyományos benzin üzemanyag alternatíváját nézzük), tehát a trend most pont kedvezőtlenül alakul.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Egy fenntartható jövőért…